Várandósság esetén rendkívül fontos a kolinvevitel.

Kolin – a magzati idegrendszer fejlődésének elengedhetetlen vegyülete

Ugyan a folsav (B9-vitamin) vagy származéka minden terhesvitaminban egy kötelező alkotóelem, mégsem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a kolin és a babák idegrendszeri fejlődése nagyon szoros kapcsolatban állnak: a kolinhiány önmagában, folsavhiány nélkül is velőcsőzáródási rendellenességhez vezethet. Teljesértékű – tojásra, minőségi vörös- és szárnyashúsra, állati zsírra és belsőségekre épülő étrend esetén minden szükséges tápanyag biztosítható, azonban manapság a táplálkozás terén úgy tűnik, más elvek dominálnak.

baba idegrendszer
A kolin elengedhetetlen a magzat idegrendszerének fejlődéséhez, a velőcsőzáródáshoz.

A kolint 1998-ban sorolta az Orvostudományi Intézet (IOM) az esszenciális tápanyagok közé, mivel nélkülözhetetlen a szervezet normál működésének fenntartásához. A kolin széles körű szerepet játszik az emberi anyagcserében, megtalálható minden sejt sejthártyájában és részt vesz a neurotranszmitterek szintézisében, tehát a sejtek közötti kommunikációban és az ingerületátvitelben. A megfelelő mennyiségű kolin fogyasztása azért is fontos, hogy idegrendszerünk, májunk, veséink megfelelően dolgozhassanak.

A kolin kémiája

A kolin egy vízoldható ammóniumvegyület, egy feltételesen esszenciális (szemi-esszenciális) tápanyag az ember és az állatok szervezete számára. Ez azt jelenti, hogy ugyan elő tudjuk állítani biokémiai rekaciók segítségével (de novo bioszintézis), de nem elegendő mennyiségben. Pozitív töltésű ionként (kationként) fordul elő és negatív töltésű ionnal (az ábrán az “X-szel”) párosodva különféle sókat képez. Vizes oldatai stabil rendszerek, így az élőlények sejtjeiben igen állandó elemek.

A kolin pozitív töltésű molekulája egy negatív töltésű ionnal a legtöbbször sókat képez.
A kolin pozitív töltésű molekulája a természetben egy negatív töltésű ionnal a legtöbbször sókat képez.

A táplálékainkból felvett kolinvegyületekből a szervezet első lépésben általában foszfatidil-kolint, egy zsírszerű molekulát (lipidet) készít. A kolint gyakran nem vitaminként, hanem anyagcseréje okán aminosav-szerű tápanyagként osztályozzák. A legtöbb állati szervezetben (így az emberében is) a kolin által képzett foszfolipidek a sejtmembránok és a sejtszervecskék (pl. mitokondriumok) membránjainak, valamint a kis sűrűségű lipoproteinek alkotásában vesz részt, ezen felül egy rendkívül fontos idegrendszeri kommunikációs molekula, egy neurotranszmitter – az acetil-kolin – felépítésében vesz részt.

Előállítás és kapcsolódó alapfeladatok

A kolin egy rendkívül fontos enzim, a PEMT – Phosphatidyl-ethanolamine-methiltransferase (foszfatidil-etanolamin-metiltranszferáz) enzim segítségével szintetizálódik, főként a májban, bár minden sejt képes előállítani. Az ábrán lehet látni, hogy a foszfatidil-kolinnak és magának a kolinnak számos funkciója (zöld), betegségkapcsolata (kék), valamint genetikai szintű szabályozottsága van (lila).

  • Funkciók: aminosav-szintézis, sejtmembrán-felépítés, biológiai jelátvivő molekula, VLDL-ben zsírszállítás, zsírok emésztése,
  • Hiányával összefüggő betegségek: szív-érrendszeri és vesebetegségek, májbetegség, elhízás, IR, érelmeszesedés,
  • Genetikai szintű szabályozottság: főként ösztrogén – serkenti az előállítást.
A PEMT és a kolin központi szerepe.
A PEMT és a kolin központi szerepe.

Útja a szervezetben

  • Az emberi szervezetben a kolin a belekből szívódik fel, melyet a kolinkoncentráció gradiens és a bélhámsejt-membránokon átívelő elektromos potenciál szabályoz.
  • A májon áthaladva a szisztémás keringésbe kerül és a májban, és/majd a célsejtekben a megfelelő molekuláris szerkezethez jut. A kolint emberben a vér szabad molekulaként szállítja, legtöbbször a kis sűrűségű lipoproteinben (VLDL). A kolin éhgyomri plazmaszintje egészséges felnőtteknél átlagosan 7–20 µmol/l, foszfatidil-kolin koncentrációja 10 µmol/l. Mivel a kolin egy vízben oldódó ion, transzporter-molekulák segítik át a membránok egyik feléről a másikra (pl. sejthártya).
  • A kolin tárolását a sejtek végzik, általában foszfolipid formában. Kiválasztása vesén keresztül történik. Kimutatták, hogy még 2–8 g kolin bevitele esetén is nagyon kevés kolin ürül ki a vizelettel, nagy mennyiség képes csak valódi toxicitást indukálni.

Foszfolipid előanyag

A kolin különböző foszfolipidek előanyaga, melyek megtalálhatók az összs sejtalkotó membránjában. Az emberi sejteket felépítő foszfolipidek majdnem fele foszfatidil-kolin, így igen jelentős mennyiségben van nagy szerepe.

Sejtmembrán szerkezete. A kolin különböző foszfolipidek előanyaga, melyek megtalálhatók az összs sejtalkotó membránjában.
Sejtmembrán szerkezete.
Fotó: researchgate
  • A kolin-foszfolipidek ún. lipid-tutajokat (-raftokat) is képeznek a sejtmembránokban a koleszterinnel együtt, melyek receptorok és fontos jelátviteli mechanizmusok központjai.
  • A nagyon kis sűrűségű lipoproteinek, a VLDL molekulák szintéziséhez foszfatidilkolinokra van szükség: a benne található foszfolipidek 70–95% -a emberben foszfatidilkolin.
  • A kolinra szintén szükség van a tüdő léghólyagocskáit nyitva tartó felületaktív molekulák (surfactant molecules) előállításához – ezek főleg foszfatidil-kolinok keverékei. A felületaktív anyag felelős a tüdő rugalmasságáért, vagyis a tüdőszövet összehúzódási és tágulási képességéért is. A tüdő szöveteiben a foszfatidil-kolinok hiányát összefüggésbe hozták az akut légzési distressz szindrómával is.
  • A foszfatidilkolinok az epe alkotóiként az epesavat alkotó sókkal együtt felületaktív anyagok, melyek a lipidek (zsírok) emésztéséhez és megfelelő felszívódásához nagyon fontosak.
  • Kolinra van szükség acetil-kolin előállításához is: az idegingerület-átvivő molekula szerepet játszik például az izmok összehúzódásában, a megfelelő memória és idegrendszer kialakulásában és működésében.

Miben találunk kolint?

Számos ételben megtalálható, de természetes élelmiszerek közül

Jelentős mennyiségben csak a tojássárgája, máj, velő és agy tartalmazza.

A tojássárgája tartalmazza a kolint a legkoncentráltabb mennyiségben, ugyanis 100 gramm tojássárgájában 680 milligramm kolin található – így egy tojás sárgája 120-150 mg kolint tartalmaz. Kiemelten magas kolintartalmú még pl. a csirkemáj, mivel 100 grammjában 290 mg kolin található.

További magas kolin tartalmú ételek – a teljesség igénye nélkül: lazac (78 mg/100 g), quinoa (94 mg/100 g), csirkehús (67 mg/100 g sütve), karfiol (45 mg/100 g), bacon (47 mg/ 100g). A kolinnak az erős hőkezelés árt, de a főzés/párolás nem igazán.

A legkoncentráltabban a tojássárgája tartalmaz kolint. Szabadtartású állat tojásai.
Szabadtartású állat tojásai.
Fotó: Unsplash

Dózis

A hivatalos ajánlások szerint napi 425-550 mg a kolin szükséges beviteli mennyisége. Eszerint a nők esetében min. 425 mg/nap, várandós nők esetében min. 450 mg/nap, szoptató nők esetében 550 mg/nap, férfiak esetében pedig 550 mg/nap mennyiségben határozták meg.

Az Egyesült Államokban végzett kutatások alapján a lakosság nagy részének kolinfogyasztása messze elmarad a jelenlegi étrendi ajánlásoktól és a legtöbb várandós nő sem éri el a napi 450 mg kolin bevitelre vonatkozó ajánlásokat.

Ugyan 4 tojássárgája elfogyasztásával biztosítható a napi kolinbevitel, de ki fogyaszt el négy tojást naponta? Teljesértékű – tojásra, minőségi vörös- és szárnyashúsra, állati zsírra és belsőségekre épülő étrend esetén minden szükséges tápanyag biztosítható, azonban manapság a táplálkozás terén úgy tűnik, más elvek dominálnak.

Várandósság

Míg az anyai kolinraktárak kimerülnek a terhesség és a szoptatás ideje alatt, a méhlepény felhalmozza a kolint azáltal, hogy a kolint a koncentrációgradienssel szemben pumpálja a szövetbe, ahol aztán különféle formákban tárolják, főleg, mint Acetil-kolin. A magzatvízben a kolin koncentrációja tízszer nagyobb lehet, mint az anyai vérben.

Terhesség. Kismamáknak talán a legfontosabb a kolinbevitel – sokkal nagyobb mennyiségre is van szükségük belőle, mint nem terhes embertársaiknak. Legalább napi 930 mg kolinhoz fontos hozzájutniuk, ami kb. 6-8 db tojássárgája naponta.
Terhesség.
Fotó: iStock

930 mg kolin

Kismamáknak talán a legfontosabb a kolinbevitel – sokkal nagyobb mennyiségre is van szükségük belőle, mint nem terhes embertársaiknak. Legalább napi 930 mg kolinhoz fontos hozzájutniuk, ami kb. 6-8 db tojássárgája naponta.

A megfelelő kolinbevitel azonban kiemelten fontos a várandóság alatt és után is. A kolin a prenatális időszakban számos fiziológiai folyamat szempontjából kritikus jelentőségű, szerepet játszik a membrán bioszintézisében, az agy fejlődésében, valamint a gének expressziójában.

Jobb idegrendszer

Azon felül, hogy a kolin a magzat normális fejlődésében kulcsfontosságú és így a születési- és magzatfejlődési-rendellenességeket is segíti megelőzni, egy 2012-es vizsgálatban azt találták, hogy

Azon anyukák, akik a terhesség során napi 930 mg kolint kaptak, „jobb” idegrendszerű, egészségesebb gyermekek adtak életet, mint azok az anyukák, akik „csak” 480 mg kolint kaptak.

A „jobb” idegrendszer a tanulmány interpretációjában azt jelenti, hogy

Terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz szintje csökkent (CRH, kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb „stressz rendszerrel” rendelkeztek – például jobban működő HPA-tengellyel (Hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg tengyellyel).

Az ilyen jobb „stressz-rendszerrel” rendelkező csecsemők a felnőtt korban védettek maradnak számos betegséggel – pl. inzulin-rezisztencia, magas vérnyomás és minden stressz okozta betegséggel – szemben, ugyanis

A stresszre való fogékonyságunkat erősen a születésünkkor kialakult HPA-tengely milyensége határozza meg (ismert koraszülöttek esetében is, hogy felnőttként sokkal fogékonyabbak a stresszre, inzulin-rezisztenciára).

Agy. Terhesség alatt mind a placenta, mind a magzat stressz szintje csökkent (CRH, kortizol), majd megszületésük után is pár hónaposan mérve jobb „stressz rendszerrel” rendelkeztek – pl. jobban működő HPA-tengellyel (Hipotalamusz-hipofízis-mellékvesekéreg tengyellyel), jobb visszacsatolások).
Agy.
Fotó: iStock

Természeti népeknél megfigyelt érdekesség, hogy a terhesség és szoptatás alatt magasabb kolin tartalmú a táplálkozást biztosítanak a kismamáknak.

Tudósok szerint, ha minimum 930 mg kolinhoz jut egy kismama legkésőbb terhessége harmadik trimeszterében, megteszik az első és talán legfontosabb lépést afelé, hogy kiegyensúlyozott felnőttekké válhassanak majd. Ezen felül a preeklampsziát is feltehetően megelőzi a terhesség alatt: mivel annak oka legfőképpen a placenta magas CRH szintje – ezt képes a kolinszedés jelentősen csökkenteni.

A kutatás azért is érdekes, mert egy eleve nem kevés, 480 mg kolint szedő kismamák csoportjához képest volt jelentősen pozitív a változás a 930 mg kolint szedő kismamáknál és gyermekeiknél. A kutatásban kolin-kloridot, azaz kolin-sót alkalmaztak (mindkét csoportban 380 mg kolin jött táplálékból, az egyikben +100 mg kolin jött kolin-kloridból, míg a másikban +550 mg).

Étrendkiegészítők…

A kolin sók (és minden egyéb kolin tartalmú alapanyag, mint pl. kolin-bitartarát) egyik lényeges minőségi mutatója az ún. amin-tartalom, ami 10 ppm-ig számít megfelelőnek.

Kolinhiány

Az emberben igen ritka tüneti kolinhiány nem alkoholos zsírmájbetegséget és izomkárosodást okoz. A legtöbb ember azonban a betegségek elkerüléséhez elegendő mennyiséget lenne képes étrendjével szervezetébe juttatni, a tünetekkel is jelentkező kolinhiányt legtöbbször bizonyos betegségek vagy más közvetett problémák okozzák.

Kolinhiány esetén megemelkedik a homocisztein szintje a plazmában. A homocisztein szintjének emelkedését számos krónikus betegség nagyobb kockázatával hozták összefüggésbe, úgy, mint a szív-érrendszeri betegségek, daganatos megbetegedések, kognitív képességek hanyatlása és csonttörések számának növekedése. Alacsony kolin bevitel esetén a gyulladásos folyamatok is fokozódnak és emelkednek a gyulladásos markerek (pl. a CRP szint).

Ösztrogén

A kolinhiány sok esetben az ösztrogénháztartással függ össze: az ösztrogénhiány hajlamosítjó tényező, főként alacsony mértékű étrendi kolin bevitel mellett – ugyanis az ösztrogének aktiválják foszfatidil-kolint termelő PEMT-enzimeket (lásd feljebb). A menopauza előtt álló nőknél alacsonyabb a kolin étrendi szükséglete, mint a férfiaknak – a nők ösztrogéntermelése ideális esetben magasabb, mint a férfiaké. Ösztrogénterápia nélkül a menopauza utáni nők kolinigénye hasonló a férfiakéhoz.

Máj

Kolinhiány esetén a májban a zsíranyagcsere csökken. Mivel a foszfatidil-kolin molekulák hozzáférhetősége a májban leesik, ezért csökken a VLDL mennyisége – így a májból való zsír-elszállítás mértéke csökken és ez a zsírok májban történő felhalmozódásához vezet. Ráadásul kolin-foszfolipidekre a mitokondriális membránok működéséhez és felépítéséhez is szükség van – elérhetetlenségük ahhoz vezet, hogy a mitokondriális membránok képtelenek fenntartani a megfelelő elektrokémiai gáridenst, amelyre többek között szükség van a zsírsavak lebontásához.

Túlzott bevitel

A túlzott dózisú kolinbevitel káros hatásokkal járhat. Megállapították például, hogy napi 8–20 g kolin alacsony vérnyomást, hányingert, hasmenést és halszagot eredményezhet. A furcsa, bűzös szagot bél mikroflórája által fel nem vett kolinból helyben képződő trimetilamin okozza.

Kolin – a magzati idegrendszer fejlődésének elengedhetetlen vegyülete

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top