Miért ketózisban születik a gyermekünk?

Hamarosan fiam születik – ez adta a most következő írás igazi motivációját és alapötletét.

A babák – születésük előtt pár héttel – intenzív hízásnak indulnak, a kinti életre való készülés jegyében az utolsó hetekben napi 30 grammot nőhet a testtömegük. Ez nincs véletlenül:

A gyermekek agyának fejlődése megszületésüket követően elképesztően gyors – ehhez hatalmas mennyiségű zsírra van szükségük. Csak zsír képes ilyen mértékű és minőségű energiát (ATP) szolgáltatni.

Egy pufók kisbaba husi karocskáival és lábacskáival elképesztően édes látvány, de a zsírpárnák jelenlétének nagyon komoly élettani okai vannak: a megfelelő idegrendszeri fejlődés érdekében az újszülőttek zsírraktározó képessége nagyon magas. 

Agyuk egészséges gyarapodása és működéseinek kialakulása lépésről-lépésre minden pillanatban zsírt igényel

– pontosan úgy, ahogyan a növénynek megfelelő talajra és vízre van szüksége.

Emberi agymodell.
Fotó: froc.dt

… és akkor ketogén étrendre születünk 

Egészséges kisgyerekeknél teljesen normális, hogy folyamatosan enyhe ketózisban (mild ketosis) vannak. Ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy betegek, alultápláltak vagy diabéteszesek lennének, sőt: a ketózis a csecsemők anyagcseréjének normális alapállapota!

A kisgyermekek zsírokból származó ketontestek oxidációjával jutnak energiához – ATP-hez – mind születésüket megelőzően, mind pedig utána.

A ketogén anyagcsere vázlata – gyermekek esetére is.
Ha limitált a rendelkezésre álló szénhidrátforrás-mennyiség, megindul a trigliceridek hidrolízise szabad zsírsavakra (FFA) és glicerinre. Az FFA az izomrostok energiaforrásai lesznek, valamint alapjait fogják nyújtani a májban képződő ketontestek szintézisének. A glicerin, valamint a proteinforrás aminosavai és az izmokban keletkező laktát kiindulási anyagai lesznek a májban a glukoneogenezis során belőlük keletkező glükóznak, mely a ketontestekkel együtt a hatékony tüzelőanyagot, az igazi energiahordozó egységeket jelentik mind az agynak, mind pedig az egyéb szöveteknek. Ketogén anyagcsere esetén azonban lényeges a megfelelő fehérjefogyasztás és -bevitel az izmok megtartása érdekében is. A vese az antioxidáns tulajdonsággal is bíró húgysavval választja ki az anyagcsere metabolitjait, bár a karbamid sem kizárt terminális molekula.
Fotó: Harvard.edu

A méhen belüli élet során, majd pedig az anyatejjel való táplálkozás időszakában a csöpp szervezet kevés szénhidrátot, elegendő mennyiségű fehérjét és rendkívül sok zsírt fogyaszt. Mivel glükóz nem áll rendelkezésre “feleslegben”, a baba mája a zsírt glicerinre és zsírsavakra bontja, majd a ketogenezis folyamatának segítségével a zsírsavakból ketonokat állít elő.

Az elsőszámú ketontest az acetoacetát, mely később béta-hidroxibutiráttá (BHB) vagy acetonná alakul. Mivel a kisbaba a ketogén sejtanyagcserére a hosszú hónapok alatt mélyen adaptálódik, a két molekula közül

a BHB jelenti az elsődleges energiaforrást agya és izomzata számára, valamint alapanyagcseréje energiaszükségletének legalább felét, agyi energiaigényének pedig 70 százalékát ketontestek szolgáltatják.

NAGYON LÉNYEGES! Hiába tűnik magasnak a tej szénhidráttartalma, jó része galakto-oligoszacharid, egy vízoldékony rost. Ennélfogva egy hónap 18 napos csecsemő-kortól (1m18d) három hónap 12 napig (3m12d) mérve a makromolekulák arányát (zsír:fehérje,cho), azt láthatjuk, hogy a zsírok aránya egyre nő, valamint a BHB ketontestek mennyisége az égbe szökik. A BHB vérbeli mennyisége fémjelzi a leghatékonyabban a ketózis állapotát.
Kisgyermekünk ketózisban éli minden pillanatát tökéletes egészségben!
Fotó: sciencedirect

Újszülött háj 

Az ember az egyetlen olyan szárazföldi emlős, amelyik hájjal – nagy mennyiségű raktározott zsírral – születik. A baba születésekor teste különböző pontjain egyenletesen elosztva – elsősőrban a bőre alatt – összesen kb. 500 g zsírt raktároz.

Ennek oka az, hogy a hirtelen és exponenciális ütemben meginduló agyfejlődés szükségszerűen nagy mennyiségű hatékony üzemanyagot igényel. A raktározott zsiradék 70-80 százalékát az agyfejlődés embriológiai folyamatai használják el.

Mivel az újszülőtt szervezetben is az idegsejtek és az idegrendszeri lipideknek köszönhetően legalább 60 százalék az agy zsírtartalma, súlyos kockázatot jelentene a raktározott zsír hiánya.  

A kisfiam.
Fotó: saját (Madách11 rendelő)

Érdekes megfigyelni, hogy még legközelebbi rokonaink, a csimpánzok is testháj nélkül születnek. Mintha egy nem deklarált természetes kompromisszummal találnánk szemben magunkat:

míg az újszülőtt kisgyermek nagy aggyal, de magatehetetlenül, más állatok lényegesen kisebb az aggyal, de fantasztikus, életrevaló mozgásképességgel jönnek a világra.

A zsír felhalmozódása a terhesség harmadik harmadában felgyorsul: az agy fejlődése sebességet vált, a szervezet többi részéhez viszonyítva a fejlődése ugrásszerűen megnő. A folyamat a születés után is folytatódik és egészen a gyermek öt éves koráig tart.

Az agy mérete és fejlődése a harmadik trimeszterben ugrásszerűen gyorsul: óriási sebességgel zajlik a myelináció. (Myelin-hüvely: az idegsejtek nyúlványait beborító lipidréteg.) A zsírhiány az idegrendszeri fejlődés ezen szakaszában is közel életveszélyes lehetne, ugyanis hiányában nem jut elegendő energiához a pici szervezet ketogén anyagcseréje.
Fotó: frontiersin

A táplálékkal bevitt zsír agyműködésben és -fejlődésben játszott szerepe legvilágosabban az epilepszia esetében mutatkozik meg – amely kórképben a zsíralapú táplálkozás egyébként hatásos terápia is egyben.

A ketogén diéta (KD) ma már bizonyítottan hatásos terápiának számít gyógyszeresen nem kezelhető epilepsziában. Számos más neurológiai betegségben is kiválóan használható intervenciós lehetőség.

A babaagy speciális zsírokat is igényel

A zsír – ahogy fentebb láthattuk – a fejlődő kisgyermek szervezete számára a legfőbb energiaforrás, azonban agyának az optimális méret és funkciók elérése éerdekében speciális zsírokra is szüksége van: ezek hiányában kognitív és intellektuális képességeik egészséges fejlődése messze elmaradhat és sérülhet is. 

A két zsírsav, mely elengedhetetlenül szükséges a magzati és újszülöttkori optimális agyfejlődéshez és -működéshez többszörösen telítetlen: az egyik egy omega-3 zsírsav, a DHA (dokohexaénsav), a másik pedig egy omega-6 zsírsav, az ARA arachidonsav. 

Ezen zsírsavak az összes sejtmembránban megtalálható állandó alkotók, idegsejtekben (neuronokban) ezek szabályozzák, mi történik az idegsejteken belül és kívül (intra- és extracellulárisan). Szerepük van a baba központi idegrendszerének mennyiségi és minőségi fejlődésében, valamint szerepet játszanak az idegsejtek közti kommunikációs folyamatok szabályozásában is. 

A két zsírsav, a DHA és az ARA aktív formában csak az állati eredetű táplálékokban vannak jelen.

A legjobb DHA források a halak és a tenger gyümölcsei (például a lazac, a makréla, a pisztráng, a hering és a szardínia), a húsok csak kisebb mennyiségben tartalmazzák; az ARA legjobb forrásai pedig a húsok (például marhahúsok, baromfik) és a tojás.

Nagyon lényeges, hogy a zsírsavak, a többi tápanyaghoz hasonlóan, csak szabadtartású állatok és tojásaik esetében lesz valóban jelen a táplálékban.

Azzal, hogy miért NE növényi eredetű táplálékkal igyekezzünk ezeket a zsírokat a gyermek fejlődő szervezetének sejtjeibe eljuttatni, ebben a cikkben foglalkozom, de hangsúlyozom itt is: a növényi eredetű telítetlen zsírsavakat a szervezet nem képes hatékonyan a szükséges, aktív, megfelelő formává alakítani.

És ha nem jut DHA-hoz a baba? 

Két olyan emlős található a Földön, melynek hatalmas agya és kimagaslóan fejlett kognitív képességei vannak:

Az ember és a palackorrú delfin. Mindkettőnek szüksége van megfelelő mennyiségű DHA-ra. 

Azoknál a gyermekeknél, akik nem jutnak megfelelő mennyiségű DHA-hoz, gyakoribbak az idegrendszeri rendellenességek, különösen a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és az autizmus. Ezekben az esetekben – egyre több a bizonyíték erre – már az anyaméhben is túlságosan alacsony volt a DHA szintjük:

Az édesanya megfelelő és felelősségteljes táplálkozása elengedhetetlen a terhesség időszakában is.

Egy egészséges újszülött meglehetősen alacsony DHA, illetve ARA raktárral rendelkezik, azonban az anyatejből szerencsére mindkettőhöz hozzájut. Azonban az, hogy milyen mennyiségben, nagyban függ az anya táplálkozásától!

Az édesanya étrendje, testösszetétele és immunrendszerének állapota meghatározza a tejének alkotóelemeit és annak összetételi sokszínűségét. A gyermek elsősorban étvágyát képes szabályozni: ha 24 órán keresztül rendelkezésére áll az anyatej, megfelelő időközönként jelezni tudja éhségét. Ez végeredményben a kisbaba testének mikroflórájában, testösszetételében és immunműködésében fog megmutatkozni. Mivel a szoptatási időszakban ideális esetben a gyermek ketózisban van, a tej összetétele és az édesanya táplálkozása szükségképpen mind ezt szolgálják. Így jut megfelelő mértékben DHA és ARA zsírsavakhoz is.
Fotó: lehninger

Leave a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Scroll to Top